Perzsa újév
Ma van a perzsa újév, azaz Noruz a hagyományos újévi ünnep Iránban. A Noruz kifejezés az óperzsa nyelvből származik, jelentése új nap vagy napfény.
A perzsa újév a tavasz első napja és az iráni naptárban az év első napja. Egyes közösségek állandóan március 21-én ünneplik, mások hagyományában a tavaszi napéjegyenlőség napjára esik, azaz lehet március 20., március 21. vagy március 22.
2008-ban az UNESCO szellemi kultúrális örökségének részévé választotta a Noruzt, hagyományos újévi ünnepség Iránban. Világszerte több mint 300 millió ember ünnepli. Így nem csak Iránban,hanem Azerbajdzsánban, Afganisztánban, Indiában, Törökországban, Zanzibáron, Albániában, a kurdok közt és Közép-Ázsia több országában. Egyben Zarathustra követőinek, a muzulmán szúfizmusnak és a perzsa bahá’í vallás híveinek ünnepe is.
Az ünnepségsorozat az ir áni újév előtti utolsó szerda estéjén, a tűzugrással veszi kezdetét. Ennek az ünnepnek a neve:Chahar -Shanbeh -Souri-. A tűzugrás egy régi, zoroaszteri hagyomány( az irániak mielőtt muzulmán hitre tértek, ezt a vallást gyakorolták). A rokonok és barátok összegyűlnek, az utcákon, a házak udvarán tüzet raknak, majd átugranak rajta. Minden egyes ugrásnál amolyan varázsigeként szolgáló versikét mormolnak, amely arról szól, hogy a tűz vegye el a rosszat, és adja oda magából a jót. Vagyis, a rossz dolgokat maguk mögött hagyva elégetik a tűzben. "Sárga neked, vörös nekem." ( Zardi-ye man az to, sorkhi-ye to az man) A sárga a betegségeket és a rossz dolgokat jelenti, amelyek a tűzbe kerülnek, a vörös pedig a tűzben lévő egészséget. "Szomorúságom neked, örömöd nekem"Gyöngeségem neked, erőd nekem" és így tovább. Természetesen az este ünnepi lakomával zárul. Az ünnepi asztalon kiemelt helyet foglal el az ún. Ajil-e Moshkel -Gosha- különféle aszalt és szárított gyümölcsök, magok, illetve sütemények keveréke.
A Noruzt két hétig ünneplik Iránban. Az emberek családi körbe vonulnak vissza, s mivel a család Perzsiában nagycsaládot jelent, ezért két héten át egymást látogatják a rokonok és barátok, hogy együtt ünnepeljék az újévet.
Noruz legfontosabb kelléke a terített asztal, amelyen Hafez vagy Firdauszí versei mellett hét „sz” betűvel kezdődő dolognak kell ott lennie. Ezek a szabzeh (búza- vagy lencsecsíra), a szamanu (búzapuding), a szíb (alma), a szindzsed (szárított szarb gyümölcs), a szír (fokhagyma), a szomak (szomak bogyók) és a szerkeh (ecet). Mindegyik összetevő szimbólum, a búzacsíra például az életé, a fokhagyma az egészségé, vagy az ecet a tisztaságé. Az asztalon helyet kap az aranyhal, a tükör és a szent Korán. A városok utcái napokkal korábban megtelnek aranyhalárusokkal, és kicsíráztatott búzát árulókkal. Az asztalokat berendezik a köztereken, sőt még a repülőtéren is.
A Noruzról először a Perzsa Birodalom 2. századi korai feljegyzéseiben találhatunk először említést. Az ünnepnek megfelelő napnak azonban már az Akhaimenida-dinasztia idején (i. e. 648–i. e. 330) kitüntetett jelentősége volt: a perzsák uralta népek királyai ezen a napon elvitték ajándékaikat az uralkodónak, a sahinsahnak. Létezik olyan elmélet is, amely szerint a híres perszepoliszi épületkomplexum, de legalábbis az Apadana palota és a Száz Oszlop Csarnoka a perzsa holdújév megünneplésének helyszínéül épült.A Noruzról először a Perzsa Birodalom 2. századi korai feljegyzéseiben találhatunk először említést. Az ünnepnek megfelelő napnak azonban már az Akhaimenida-dinasztia idején (i. e. 648–i. e. 330) kitüntetett jelentősége volt: a perzsák uralta népek királyai ezen a napon elvitték ajándékaikat az uralkodónak, a sahinsahnak. Létezik olyan elmélet is, amely szerint a híres perszepoliszi épületkomplexum, de legalábbis az Apadana palota és a Száz Oszlop Csarnoka a perzsa holdújév megünneplésének helyszínéül épült.
